2016. július 11. | | Olvasási idő kb. 3 perc Épp az idén ünnepelte huszonegyedik születésnapját a bajai halászléfőző fesztivál. 1996-ban a város fennállásának háromszázadik évfordulója...
Az IR együtt járhat egyéb betegségekkel is, mint pl. a pajzsmirigy alulműködése vagy a policisztás ovárium szindróma (PCOS), de ezek nem következnek egymásból. Csak ismételni tudom magamat, ha panaszaid vannak, fordulj orvoshoz, dietetikushoz, kerüld az öndiagnózist vagy a laikusok tanácsait! Diéta, de hogyan? Az IR-étrend lényege, hogy a számodra szükséges (szakember által meghatározott mennyiségű) szénhidrátot – se sokkal többet, se sokkal kevesebbet – minden étkezésnél jó arányban juttasd be, figyelve az élelmiszerek és az abból készített ételek minőségére, azok vércukorszintemelő tulajdonságaira. Gabonafélékből a teljes kiőrlésű termékeket, az ismert köretekből a lassabb felszívódásúakat (barna, esetleg basmati rizs, teljes kiőrlésű- vagy durum tészta, bulgur, köles, hajdina, burgonya semmiképp sem püré formában) érdemes választani. Zöldségeket bőségesen, gyümölcsöket kisebb mennyiségben fogyaszthatsz (azt is inkább csak a kisétkezésekre, azaz tízóraira-uzsonnára). A szénhidráttartalmat – néhány zöldségféle kivételével – minden esetben számolni kell, ez elkerülhetetlen.
Szerző: 2019. március 12. Forrás: A nagymértékben fogyasztott cukros üdítők és az édességfogyasztás is hozzájárul a betegség kialakulásához a genetikai tényezők mellett. Az inzulinrezisztencia nehezen felismerhető betegség, amit sok esetben tévesen pajzsmirigy-alulműködésként diagnosztizálnak. Az IR leginkább a nőket érinti. Nagy mértékben nő az inzulinrezisztens gyerekek száma is, amihez jelentősen hozzájárul a növekvő cukros üdítőital-és édességfogyasztás, de a betegség kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszanak - erre hívta fel a figyelmet Balogh Illés endokrinológus, amit a írt meg. Folyamatosan nő az inzulinrezisztens gyerekek száma Inzulinrezisztencia esetében a sejtek felszíni receptorai változnak meg, ezért nem kerül be megfelelő időben az elfogyasztott szénhidrát a szervezetbe, ez pedig a vércukorszint emelkedéséhez vezet. A szervezet válaszreakciója a cukorszint növekedésére az inzulinszint emelkedése. Kapcsolódó cikkeink inzulinrezisztencia témában:
Tünetei igen változatosak lehetnek, hasonlóan a cukorbetegséghez. Találkozhatunk elhízással (de sok a vékony testalkatú IR-es is! ), fáradékonysággal, remegéssel, verejtékezéssel, de bizony sok esetben tünetmentesen is jelen lehet. Teljesen biztosak csak a terheléses vércukorvizsgálat, és inzulinszint mérés utáni, szigorúan szakorvos által megállapított diagnózis után lehetünk. (A közösségi médiában alakult csoportok tagjai nem számítanak hiteles forrásnak, még akkor sem, ha hasonló betegségben szenvednek, hasonló véreredményekkel). Inzulinrezisztens vagyok. Mit tegyek ezután? Amennyiben a szakorvos gyógyszeres kezelés mellett döntött, fontos, hogy ezt betartsuk. Ettől függetlenül azonban nem feledkezhetünk meg a megfelelő étrendről sem, aminek összeállításában egy dietetikus tud nekünk segíteni, hiszen ismernünk kell a szénhidrátszükségletünket (nem, nem mindenkinek 160 gramm, sőt! ), ennek napközbeni arányos eloszlását, a szénhidrátok felszívódásának sebességét, és hogy ezt mennyi minden befolyásolhatja.
Pár évvel ezelőtt még nem hallottunk az inzulinrezisztenciáról, ma már biztosan mindenkinek van legalább egy ismerőse, aki érintett ebben a betegségben. Mi áll a hátterében? Talán nincs még egy olyan betegség – bár én inkább állapotot mondanék, hiszen nem jó, ha növeljük a betegségtudatot -, ami olyan gyakran kerül elő beszélgetésekben vagy akár a közösségi médiában, mint a csupán pár éve előtérbe került inzulinrezisztencia. Mi is ez pontosan, honnan tudhatjuk, hogy inzulinrezisztenciával állunk szemben, mit tegyünk, ha inzulinrezisztenciát diagnosztizálnak nálunk? Mi az inzulinrezisztencia? Az inzulinrezisztencia (IR) a szénhidrátanyagcserével függ össze, nevezhetjük a cukorbetegség előszobájának is. IR esetén a sejtek nem tudják a vérben keringő cukrot hasznosítani, mert az cukor sejtekbe jutását segítő inzulint nem ismerik fel a sejtek. Ennek következményeképp egyre több és több inzulin termelődik, haszontalanul, majd végül kiürülnek a raktárak, és kialakul a cukorbetegség. Honnan ismerjük fel?