2016. július 11. | | Olvasási idő kb. 3 perc Épp az idén ünnepelte huszonegyedik születésnapját a bajai halászléfőző fesztivál. 1996-ban a város fennállásának háromszázadik évfordulója...
Az újonnan felfedezett kontinenseket az európaiak gyors ütemben gyarmatosították, az őslakosságot leigázták. A gyarmati területeket nyersanyagfelvevő és késztermék felvevő piacoknak tekintették. Elsőként a spanyolok és a portugálok osztották fel Dél-Amerikát (1494, tordessillas-i szerződés), később az angolok szereztek jelentős területeket Észak-Amerikában, Indiában. A gyarmati területekkel való kapcsolattartás során alakult ki a világkereskedelem, melynek központja Európa volt. Afrikából rabszolgákat, drágaköveket és elefántcsontot exportáltak, iparcikkért és fegyverekért cserébe. A rabszolgákat az amerikai ültetvényekre szállították. Innen nyersanyagot és nemesfémet exportáltak Európába, cserébe kész termékek érkeztek. Ez volt az úgynevezett kereskedelmi háromszög. A Távol-keletről "luxuscikkek" (selyem, fűszerek, tea) érkeztek aranyért és fegyverekért. Európai török terjeszkedés [ szerkesztés] Reneszánsz [ szerkesztés] A reneszánsz (franciául renaissance, olaszul rinascimento, jelentése magyarul: újjászületés) a képzőművészetben 1420 körül alakult ki Firenzében, majd átterjedt egész Itáliára.
0 0 0 Méret: px px Videó jelentése. Mi a probléma? Szexuális tartalom Erőszakos tartalom Sértő tartalom Gyermekbántalmazás Szerzői jogaimat sértő tartalom Egyéb jogaimat sértő tartalom (pl. képmásommal való visszaélés) Szexuális visszaélés, zaklatás Kérjük, add meg e-mail címed, ahol fel tudjuk venni veled a kapcsolatot. E-mail címed:... Jelentésed rögzítettük. Hamarosan intézkedünk.
A genovai hajózási tudomány révén Portugália (Tengerész Henrik) elindította a felfedezések sorát, hatalmas gazdagság áramlott be Indiából. Ettől a korszaktól kezdve általánosan elfogatottá vált a szabad kereskedelmi kapitalizmus (angolul: merchant capitslism), ami évszázadokra, egészen a 18. század második feléig, a modern korra jellemző ipari kapitalizmus kialakulásáig döntő mértékben meghatározta a gazdaság alakulását. A korszak kezdetének atlantista felfogású dátuma 1492, Amerika felfedezése, a korszak végének pedig általában a francia forradalom kitörését ( 1789) vagy a 18- 19. század fordulóját teszik. A korai újkorra jellemző, hogy Európa nyugati felén mindinkább áthelyeződött a politikai-gazdasági súlypont a német és észak-olasz területekről az Atlanti-óceánnal határos spanyol, portugál, angol és francia valamint a németalföldi területekre. A korszakot jellemzi a nyugat-európai városi polgárság gazdasági megerősödése és a reformáció elterjedése. Nyugat-Európa és elsősorban az amerikai földrész történetében ez a gyarmatosítás korszaka.
A munkabér és a megtermelt érték között különbözet az értéktöbblet, a tőkés haszna. Nyugat-Európában elkezdődik a gazdaság kapitalista átrendeződése. Felvilágosodás [ szerkesztés] Jegyzetek [ szerkesztés]
Luther szerint: az egyháznak ne legyen vagyona. nincs szükség közvetítőre Isten és az ember között, tehát nem kellenek papok, szerzetesek, sőt magára a pápára sincs szükség. mindenki saját anyanyelvén olvashassa a Bibliát. Legfontosabb tanítása, hogy a bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg, és ember egyedül a hite által üdvözülhet. A pápa eretneknek tartott nézeteiért kiátkozta Luthert, nézetei azonban szerte Európában népszerűek lettek, és megszületett a református vallás. A következő századokban véres vallásháborúk zajlottak a katolikus és a megreformált vallás hívei között. Luther után reformációs tevékenységéhez Zwingli Zürichben 1524 -ben, Kálvin Genfben 1536 -ban kezdett hozzá. Törekvéseik oly élénk visszhangra találtak, hogy az új tan különféle árnyalatai Európa legnagyobb részében gyorsan elterjedtek. 18. század [ szerkesztés] Kapitalista átalakulás [ szerkesztés] Angliában megkezdődtek a bekerítések (gyapjú iránti kereslet növekedése → juhtenyésztés szerepe megnő → közös földek kisajátítása).
Az Alpoktól északra fekvő európai területeken csak 1500 után terjedt el. Tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó kulturális mozgalom volt Európa újkori történelmének hajnalán. Egyben művelődéstörténetiés művészettörténeti korszak is, amely a középkor végét és az újkor elejét (korai újkor) felölelő átmeneti időszakra esik. A reneszánsz kezdetét Itáliában a 14. századra, Európa többi részén többnyire a 16. századra teszik. A reneszánsz stílus ezenkívül a művészettörténetben jellegzeteskorstílust is jelö jelenti, hogy túldíszített, nyakatekert. Reformáció [ szerkesztés] 1517. október 31-én Wittenbergben (Németország) egy szerzetes, Luther Márton nevezetes tettet hajtott végre:a helyi vártemplom kapujára kitűzött egy 95 pontból álló vitairatot, amely azután alapjaiban rengette meg a korabeli világot. A vitairat javaslatokat tartalmazott, hogyan kellene megújítani (innen származik a református kifejezés, hiszen a reform újítást jelent)az erkölcsiben igencsak megromlott katolikus egyház tekintélyét.