Joe Eszterhas Crossbearer
Crossbearer címen adta ki könyvét arról, hogy 2001-ben súlyos betegsége alatt megtért és hinni kezdett Jézusban. 2009-ben szó is esett a szkriptről, de azóta tettek közzé semmiféle részletet a projekttel kapcsolatban.
Magyar vagyok, így határtalan az önbizalmam
De ahogy idősebb lett, megtanulta megállni a helyét és visszaverni ezeket a támadásokat. Ez a tulajdonság később is hasznára vált egész életében, különösen Hollywood-ban. Kevesen tudnak Eszterhás kezdeti clevelandi nehézségeiről sokan kizárólag hollywood-i sikereiről hallottak. Életműve részeként ő írta a forgatókönyvet 16 sikeres hollywoodi kasszasikerhez, amelyek összesen 1 milliárd dollar árbevétel hoztak, miközben Eszterhás is jelentős összegeket keresett. De a kezdeti beilleszkedési nehézségek kinevelték benne azt az utca törvényei szerint élő személyt, aki soha nem adta fel elveit különböző holliwoody producerekkel és rendezőkkel való viták során. Rövid cserkész kitérő után karrierje elején a clevelandi helyi újságnak, majd a Rolling Stone magazinnak dolgozott. Eközben kitört a magyar burokból és igazi amerikaiként rajongott az amerikai fociért és baseball-ért, valamint a fiatalkorát meghatározó rock&roll zenei stílusért. Egyre kevesebb időt töltött a konzervatív és bezárkozó amerikai-magyar közegben és egyre inkább beszívta az amerikai kultúra.
A k�zelg� amerikai v�laszt�sokat illet�en mindk�t politikai p�rt k�pvisel�i megegyeztek abban, hogy az amerikai magyaroknak m�g akt�vabban kellene a politikai folyamatokban r�szt vennie, �s igyekeznie azon, hogy k�rd�seiket �s ig�nyeiket eljuttass�k az amerikai korm�ny v�lasztott k�pvisel�ihez. Dr. B�lcskei Guszt�v P�sp�k �r, aki az amerikai magyar reform�tus egyh�zakat l�togatta meg itt tart�zkod�sa folyam�n, a magyarosz�gi Reform�tus Egyh�z azon t�rekv�s�r�l besz�lt a r�sztvev�knek, amely a vil�g �sszes magyar reform�tus gy�lekezet�nek egyes�t�s�vel foglalkozik. Duna Telev�zi�val kapcsolatos besz�mol�ja keret�ben Purger Tibor kifejtette azt, hogy egy, a jelenlegin�l �tfog�bb, az amerikai magyar k�z�ss�ggel foglalkoz� h�rszolg�lat egyar�nt szolg�lja a Duna Telev�zi� c�lkit�z�seit �s a K�z�ss�g �rdekeit, de ezt csak nagyobb k�z�s elk�telezetts�ggel �s szervez� munk�val lehet megval�s�tani.
Ahhoz, hogy az ember elolvassa a Hollywoodi Fenevadat egyrészt nagyfokú tolerancia kell, másrészt élénk érdeklődés a hollywoodi pletykák iránt. Ugyanakkor Hollywood ördöge később újjászületett mint vallásos keresztény. Miután 2001-ben visszaköltözött Ohio-ba második felesévégel és négy fiatal fiával, hogy saját szavai szerint a gyerekek normális környezetben nőjjenek fel, gégerákja lett. Leszokott az alkoholról (fél üveg whisky naponta) és a cigarettáról (négy doboz naponta) és egészséges életmódra tért át. Az életmódváltás komoly kihívásokkal járt, egy éven át szinte beszélni alig tudott és azt érezte, hogy megfog halni. Egy séta alkalmával csak leült az utca szélére, hogy visszanyerje lélegzetét és elkezdett sírni. Ahogy végiggondolta életét és az életbenmaradásért folytatott küzdelmét, egyszercsak elkezdett imádkozni. Úgy véli itt küldött neki az Isten egy jelet, ami megmentette. Nehezen tudta ezt elfogadni és ő maga és mások is szkeptikusak voltak a váratlanul jött megtéréssel kapcsolatban.
Joe Eszterhas, a Flashdance és a Showgirls magyar származású forgatókönyvírója ismét egy női sors megörökítésére készül: Mexikó legismertebb vallási szimbólumának, a Guadalupei Szűzanyának az életéről írja következő filmjét - adta hírül szerdán a Variety. Az évtizedeken át legendásan kicsapongó életviteléről ismert Eszterhas 2001-ben egy súlyos betegség hatására hívő lett, azóta visszafogott életet él, és tavaly Crossbearer: A Memoir of Faith címmel könyvet írt Jézushoz fűződő viszonyáról. Joe Eszterhas ohiói otthonában tavaly nyáron Esterhas rögtön a második filmjével, az 1983-as Flashdance -szel óriási sikereket ért el, innentől kezdve pályája folyamatosan felfelé ívelt, csúcsát az Elemi ösztön jelentette. A Sharon Stone puncivillantós jelenete miatt elhíresült 1992-es erotikus thriller forgatókönyvéért 3 millió dolláros gázsit kapott, ami abban az időben rekordnak számított. A kilencvenes évek első felének legkeresettebb forgatókönyvíróját ezután elhagyta a szerencse, és bukást bukásra halmozva odáig jutott, hogy az Arany Málna díjkiosztón végül róla nevezték el a legrosszabb forgatókönyveknek járó elismerést.
- Nyugati H�rlev�l 117. sz�m 2008. november 5. - EPA
- Eperjes Károly: kétszer voltam a pokol kapujában - Infostart.hu
- Karate kölyök
- Joe Eszterhas és a Guadalupei Szűzanya - FilmDROID
Bemutatt�k a Lauer Learning c�g �ltal megalkotott "Add tov�bb" (Pass It On) elnevez�s� programot, mint egy j�v�beni interakt�v magyar oktat�si program v�zlat�t. A kommunik�ci� hat�konys�g�nak fontos k�rd�sk�re a honlap megalap�t�s�val �s m�k�dtet�s�vel megoldhat�. A honlapot, melyet az eg�sz amerikai magyar k�z�ss�g sz�m�ra terveztek, Lauer Andrea, az Amerikai Magyar Koal�ci� tagja �nk�ntes alapon ind�totta be �s m�k�dteti. A szervezeteket �s egy�neket arra b�tor�tott�k, hogy a honlapot k�zponti inform�ci�forr�sk�nt arra haszn�lj�k, hogy a helyi esem�nyeket �s a szervezeteket ismertess�k rajta kereszt�l. �l�nk v�lem�nycsere �s vita alakult ki a nemr�giben kiadott, amerikai magyar szervezetek felm�r�s�vel foglalkoz� "Besz�db�l Vil�g" c�m� k�nyvr�l, mely a Nemzetk�zi Kapcsolatok Magyar Int�zet�nek gondoz�s�ban jelent meg. A tanulm�ny egyik mell�kterm�ke egy hatsz�z amerikai magyar szervezet adatb�zist mutat be. A konferencia r�sztvev�i meg�llapodtak abban, hogy �jra ellen�rzik �s kieg�sz�tik a megl�v� inform�ci�kat.
A film a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon Arany Medve díjat vitt haza. Ugyanebben az évben a CAA ügynökséghez került. Hatfilmes megállapodást kötött az Universal Artists -al, darabonként 750 ezer dollárért. A következő évben az ICM ügynökséghez ment át, miután nézeteltérésbe került a CCA igazgatójával, Michael Ovitz-al. 1992 -ben került a mozikba az Elemi ösztön című film, aminek megírásáért Eszterhas 3 millió dollárt kapott. Ez lett a legmagasabb összeg, amennyit egy forgatókönyvért kifizettek Amerikában. A film főszereplője Sharon Stone volt, és Paul Verhoeven rendezte. Ez a film hozta meg Eszterhas számára a világsikert és Hollywood egyik legbefolyásosabb forgatókönyvírójává vált. 1993 -ban a Sliver című darabbal jött elő, ami már mérsékeltebb sikereket ért el szintén Sharon Stone főszereplésével. 1995 -ben Paul Verhoven rendezésében megjelent a mozikban a Showgirls című film, aminek főszerepét Elizabeth Berkley játszotta el. A forgatókönyv elnyerte az Arany Málna díjat a legrosszabb forgatókönyv kategóriájában.
Amerikai magyar szervezetek vezet�inek harminctag� csoportja k�tnapos konferenci�n vett r�szt okt�ber 10-11-�n, a New Jersey �llamban lev� New Brunswick-ban azzal a c�llal, hogy a tov�bbiakban is k�z�sen munk�lkodjanak azon, hogy el�mozd�ts�k a magyar nyelv �s kult�ra t�mogat�s�t �s k�z�s �rdekeik megval�sul�s�t Amerik�ban. Ugyanakkor felt�rk�pezt�k az Amerik�ban m�k�d� egyes�letek tev�kenys�geit a Magyarorsz�gon �s az azt k�r�lvev� orsz�gokban �l� magyarok oktat�s�gyi �s kultur�lis sz�ks�gleteinek t�mogat�s�val kapcsolatban. A 2008-as �v harmadik konferenci�ja az Amerikai Magyar Alap�tv�ny (American Hungarian Foundation) sz�kh�z�ban ker�lt megrendez�sre – az Amerikai Magyar Sz�vets�g (American Hungarian Federation), az Amerikai Magyar Reform�tus Egyes�let (Hungarian Reformed Federation of America) �s a New Brunswick-i Magyar Polg�ri Sz�vets�g (Hungarian Civic Association of New Brunswick) v�llalt�k a h�zigazda szerepet. Moln�r �goston Professzor �r (az Alap�tv�ny eln�ke) �s dr. Somogyi Bal�zs (az Amerikai Magyar Koal�ci� Igazgat�tan�cs�nak eln�ke) voltak a konferencia t�rseln�kei.
Bemutatt�k a Lauer Learning c�g �ltal megalkotott "Add tov�bb" (Pass It On) elnevez�s� programot, mint egy j�v�beni interakt�v magyar oktat�si program v�zlat�t. A kommunik�ci� hat�konys�g�nak fontos k�rd�sk�re a honlap megalap�t�s�val �s m�k�dtet�s�vel megoldhat�. A honlapot, melyet az eg�sz amerikai magyar k�z�ss�g sz�m�ra terveztek, Lauer Andrea, az Amerikai Magyar Koal�ci� tagja �nk�ntes alapon ind�totta be �s m�k�dteti. A szervezeteket �s egy�neket arra b�tor�tott�k, hogy a honlapot k�zponti inform�ci�forr�sk�nt arra haszn�lj�k, hogy a helyi esem�nyeket �s a szervezeteket ismertess�k rajta kereszt�l. �l�nk v�lem�nycsere �s vita alakult ki a nemr�giben kiadott, amerikai magyar szervezetek felm�r�s�vel foglalkoz� "Besz�db�l Vil�g" c�m� k�nyvr�l, mely a Nemzetk�zi Kapcsolatok Magyar Int�zet�nek gondoz�s�ban jelent meg. A tanulm�ny egyik mell�kterm�ke egy hatsz�z amerikai magyar szervezet adatb�zist mutat be. A konferencia r�sztvev�i meg�llapodtak abban, hogy �jra ellen�rzik �s kieg�sz�tik a megl�v� inform�ci�kat.
Lendvai-Lintner Imre (a K�lf�ldi Magyar Cserk�szsz�vets�g eln�ke) volt az �sszej�vetel moder�tora. Az el�z� konferenci�kat rot�ci�s alapon, az Amerikai Magyar Koal�ci� t�mogat�s�val Washington, D. C. -ben, a William Penn Sz�vets�g �s a Bethlen Communities t�mogat�s�val pedig Pennsylvania �llamban, Ligonier-ben rendezt�k meg. A konferenci�kon kialak�tott d�nt�sek nem k�telez� �rv�ny�ek a r�sztvev� szervezetek sz�m�ra; ugyanakkor a csoportok �ltal�ban megegyeztek abban, hogy t�mogat�st ny�jtanak a k�z�s megegyez�sek megval�s�t�s�ban. A Harmadik Konferencia t�bb t�ren bizonyult sikeresnek. T�mogat�st nyert az a javaslat, amely a Magyar �r�ks�g H�napj�nak (Hungarian Heritage Month) megteremt�st t�zte ki feladat�ul, amerikai eln�ki vagy kongresszusi hat�rozat seg�ts�g�vel. A r�sztvev�k abban is megegyeztek, hogy a magyar kult�ra k�l�nleges jellegzetess�geinek meg�nnepl�s�re 2009 folyam�n az amerikai magyar k�z�ss�gek orsz�gszerte kultur�lis esem�nyeket rendezzenek, k�l�nb�z� v�rosokban. Hat szervezet anyagi hozz�j�rul�st v�llalt a rendezv�nyek el�k�sz�t�s�re �s lebonyol�t�s�ra.