2016. július 11. | | Olvasási idő kb. 3 perc Épp az idén ünnepelte huszonegyedik születésnapját a bajai halászléfőző fesztivál. 1996-ban a város fennállásának háromszázadik évfordulója...
Parkolási lehetőség a kúria zárt kertjében biztosított. Szálláslehetőségek a közeli Miskolctapolcán és az Egyetemvárosban. Tel. : 20/571-8012
Amint ez megvolt, nem sokat teketóriáztak. A Gárdonyi park már 1974-ben megnyitotta kapuit. Több korszakot is dokumentálhatunk az indulástól egészen napjainkig, amikor is a Hangfoglaló Program támogatásával több koncertet is sikerült itt szervezni. 2017 decemberében a Belmondo Beatles-estjét hallhatta a közönség a koncertteremben, 2018 áprilisában pedig, az 1973-as fesztivál negyvenötödik évfordulójára emlékezve Török Ádám és vendégei léptek fel itt, és egy eddig be nem mutatott filmet (melyet megtaláltok az előző posztunk ban) is levetítettek a Diósgyőri Popfesztiválról. Schuster Lóránt, Bencsik Sándor (P. Mobil) a '70-es évek közepén (bent a koncertteremben) A park és a művház (rock)zenei vonatkozású profilja Demcsik Iván igazgató regnálása alatt erősödött meg, a hetvenes évek közepén. A helyszín a miskolci zenei élet bölcsőjének számít – klubként és próbahelyként is. Többek között az Edda tagjainak elődzenekarai is próbáltak a művházban, de több ma már nem létező formáció kezdte itt bontogatni a szárnyait, a Kőtörő, a Héliosz, a Tandem, a Neogén és a Metal például.
Gárdonyi Művelődési Ház és park A nagy múltú Bárczay família egyike az ország legrégebbi nemesi családjainak, eredetüket a 13. század elejére vezetik vissza. Ősi fészkük a Felvidéken található Abaúj vármegyei Bárca település volt, de több évszázada rendelkeztek birtokkal (az egykor önálló településként működő, mára Miskolchoz csatolt) Hejőcsabán is. A Bárczayak az elmúlt nyolcszáz évben számos építtettek kastélyt és kúriát. A páratlan parkkal körülvett Gárdonyi Művelődési Ház épülete is az ő hagyatékuk. Az 1973-as Diósgyőri Popfesztivál megtartásáért – ami az első ilyen jellegű rendezvény volt az országban – azért szövetkezett a hazai zenész szakma, hogy a bevételből egy ifjúsági park épülhessen Miskolcon. A pénz össze is jött, ám a legenda szerint a már a hatvanas évek közepétől létező helyi művelődési intézmény vezetősége és dolgozói éjszakába nyúló kártyacsatákat vívtak a település két nagyüzemének dolgozóival, hogy elnyerjék a színpad építéséhez szükséges nyersanyagot és annyi társadalmi munkaórát is mellé, amivel felépülhet a legendássá lett pódium.
Szabolcs András igazgató folytatta elődje zenei koncepcióját, rendszeresen léptette fel a parkban az országosan ismert, népszerű rockbandákat. Játszott itt a Locomotív GT társaságában a lengyel SBB, és abban, hogy a hetvenes évek végére – az Edda Művek felfutásával egy időben – a rock fővárosának kezdték nevezni Miskolcot, nagy része volt a Gárdonyinak is. A nyolcvanas évek legelején Edda rajongói klub működött itt. Harmadik lemezétt még megjelenése előtt ennek keretében mutatta be a zenekar. Egy időben a P. Mobil a teremben és a szabadtéri színpadon is koncertezett, sőt, heti rendszerességű klubjuk is volt itt, sokan azt hitték ezért, hogy miskolciak. (Ebben közrejátszott persze a Miskolcról írt daluk is. ) A hetvenes évek végére felerősödő rockhullám, vagy ahogy akkoriban, ifjúsági orgánumokban nevezték, csöves jelenség a Gárdonyi park kihasználtságát is csúcsra járatta. Olyan, népszerű rockbandák játszottak itt, mint az East, a Korál, a Karthago, a Skorpió, a Solaris, a Lobogó, P. Box, a Pokolgép, a Hobo Blues Band, az Ikarusz, a Piramis, a Rotor, a Swetter, Kabinat Rt.
Kékesi László, Pálmai Zoltán, Bencsik Sándor, Schuster Lóránt, Vikidál Gyula (P. Mobil) a '70-es évek közepén (bent a koncertteremben) A nagy múltú Bárczay família egyike az ország legrégebbi nemesi családjainak, eredetüket a 13. század elejére vezetik vissza. Ősi fészkük a Felvidéken található Abaúj vármegyei Bárca település volt, de több évszázada rendelkeztek birtokkal (az egykor önálló településként működő, mára Miskolchoz csatolt) Hejőcsabán is. A Bárczayak az elmúlt nyolcszáz évben számos helyen építtettek kastélyt és kúriát. A páratlan parkkal körülvett Gárdonyi Művelődési Ház épülete is az ő hagyatékuk. Az 1973-as Diósgyőri Popfesztivál megtartásáért – ami az első ilyen jellegű rendezvény volt az országban – azért szövetkezett a hazai zenész szakma, hogy a bevételből egy ifjúsági park épülhessen Miskolcon. A pénz össze is jött, ám a legenda szerint a már a hatvanas évek közepétől létező helyi művelődési intézmény vezetősége és dolgozói éjszakába nyúló kártyacsatákat vívtak a település két nagyüzemének dolgozóival, hogy elnyerjék a színpad építéséhez szükséges nyersanyagot és annyi társadalmi munkaórát is mellé, amivel felépülhet a legendássá lett pódium.
Olyan, népszerű rockbandák játszottak itt, mint az East, a Korál, a Karthago, a Skorpió, a Solaris, a Lobogó, P. Box, a Pokolgép, a Hobo Blues Band, az Ikarusz, a Piramis, a Rotor, a Swetter, Kabinet Rt. és természetesen az Edda. Radics Béla is játszott egy alkalommal a parkban – igaz, már élete delén túl –, ahol fiatal miskolci csapatok is sokszor kaptak fellépési lehetőséget, illetve tehetségkutatókat is rendszeresen tartottak itt. A Gárdonyi park színpadára különös út vezetett. Az épület sajátosságai miatt ugyanis a zenészek csak a nagyterem ablakán keresztül tudtak kijutni a közvetlenül a ház hátsó falához épített színpadra. Nevezetes a park régi bejárata is: a patakon átvezető kis vashidat – amely a mai napig megvan, és idéntől újból használható – a rock fellegvárába vezető útnak nevezték régen a rajongók. Fotók: Schuster Lóránt archívuma. A fotókat Hímer Bertalan Paya bocsátotta a rendelkezésünkre. Szerző: Hímer Bertalan Paya A blog az NKA Hangfoglaló Program támogatásával készül.